A gazdaság fejlődésének társadalmi és természeti alapjai, a fejlődés irányai

A táj gazdaságtörténetét három nagy történeti korszak köré strukturálva mutatjuk be. Elsőként foglalkozunk az oszmán  hódoltság előtt kialakult gazdasági és társadalmi rendszerekkel, melyek a gazdasági struktúrát működtették, továbbá foglalkozunk a hódoltság időszakának társadalmi-gazdasági  állapotával Szintén ebben a fejezetben megvizsgáljuk a gazdasági folyamatokat és az azokat meghatározó tényezőket a hódoltság kora után, melyek végül a XIX-XX. században fejtették ki hatásukat és máig éreztető gazdasági és társadalmi folyamatokat generáltak.  E történeti időszak vezetett kezdetben az Ormánság virágzó korszakához, majd annak elszegényedéséhez, hanyatlásához, és napjainkra is jellemző társadalmi és gazdasági peremhelyzetének kialakulásához. A szerencsétlen történeti körülmények (pl. trianoni határok,  klímaváltozás) pedig e helyzet konzerválásához, súlyosbodásához.

Az Ormánság gazdaságának alapja minden esetben a terület elhelyezkedése és természeti erőforrásai voltak. Ezek behatárolták annak fejlődési kereteit, de ugyanakkor meghatározták (ön)fenntarthatóságának pályáját is. Az állattartás valamint az ártéri gazdálkodás részeként is megjelenő gyümölcstermesztés már a korai geográfiai leírásokban megjelenik (Vályi, Fényes), de még a XX. század első évtizedeinek szociológiai és etnográfiai leírásai is jelentős gazdasági szeletet szentelnek e két ágazatnak. A későbbiekben sajnos a történetileg kialakult gazdasági rendszerek már sem demográfiailag, sem stratégiailag nem tudtak lépést tartani az egyre intenzívebbé váló gazdasági igényekkel. Ez egyre jelentősebb rést nyitott a terület gazdasági és társadalmi lehetőségei valamint a gyakran irreális fejlődési igények közé.

A XXI. század nagy kérdései azonban már nem pusztán gazdaságiak, hanem alapvető létünk egzisztenciájának fundamentumát rengetik meg. Ezekre a kérdésekre több választ adnak többféle meggyőződésű irányzatok, szakmai körök, de úgy tűnik a természettel való együttműködésünk alap-igényként jelenik meg minden egyes komolyan vehető és emberi mércével elfogadható felkínált megoldásban. Ezekben pedig a helyi társadalom –  helyi gazdaság – helyi értékek háromszög igen fontos elemként említődnek. Ez a történeti (helyi és fenntartható) struktúráink megismerése irányába tereli gondolkodásunkat.