Honlapunk célja volt többek között, hogy olyan hanganyagokat is megjelentessünk rajta, melyek az értéktár és értékmegőrzés céljához szintén hozzájárulnak. Ezért olyan hangzódokumentumokat is megjelenítünk itt, melyek először válnak publikussá. Elsősorban a hagyományos kultúrával, szokásokkal, zenével, énekléssel kapcsolatos anyagokat mutatunk be, melyekről a honlap más tematikus részeiben említést tettünk.

Akárcsak a teljes honlapfelület, így ez is reményeink szerint egy folyamatosan bővülő tér lesz, bővülő tartalmakkal, bátorítást adva azok számára, akik még további, mások, a tudományos kutatás, vagy a helytörténet számára fontos információt jelentő hanganyagokkal rendelkeznek. Ezek az egykor készült felvételek ma már nem pótolhatóak, de az értékek, melyekről a megszólalók tanúskodnak, örök érvényűek, és örök értékek, különösen ilyen formában közkinccsé téve.

Dudás Anna néni énekei és történetei (Végh Andor felvételei)

Dudás Anna, leánykori nevén Kovács Anna (sz. Drávasztárán 1910-ben) egy igen jellegzetes képviselője a XX. század Dráva menti horvát közösség asszonyainak. Igen éles észjárásával, gyönyörű énekhangjával, nagy dallamanyag-ismeretével, mese és történetmesélési tehetségével hűen mutatja a szóbeliségen alapuló társadalom asszonyainak sokrétűségét, elemi erejét. Mély katolikus hite és a történetein keresztül átvilágló egyedi világlátása megjeleníti a Dráva-menti horvátok sajátságos hitrendszerét, ennek összetettségét. Külön érdekesség az általa előadott magyar újévi köszöntő, mely szövegében és dallamában is egy eddig kevésbé ismert variánst jelenít meg. Az itt bemutatott anyagok 1997-ben, már 87. évében lettek rögzítve, és hallhatunk tőle szokásdallamokat – karácsonyi templomi énekeket, illetve lakodalmi búcsúztatót, betyártörténeteket, valamint helyi legendákat – többek között a Szentborbáson elásott titokzatos török kincsről…

Gadányi Pali Bácsi és szomszédja, János Bácsi (Végh Andor felvételei)

2004-ben egy duda iránt érdeklődő fiatal budapesti zenész látogatásakor készültek ezek a felvételek, melyek a dudazene mellett a többszólamú horvát éneklés és az itteni énekes kultúra világába is bepillantást nyújtanak. A felvételek ekkor még nem automata hangvezérlővel ellátott felvevőkön készültek, és a duda erős hangját még kezelni tudta a felvevő, de az igen széles és átható helyi többszólamú énekhanggal már meggyűlt a baja… ennek köszönhető a felvétel esetenkénti torzítása, amikor az énekesek valóban kieresztik a hangjukat!

Gadányi Pál a Dráva-menti horvát duda utolsó falusi készítője és zenésze (Végh Andor gyűjtése)

Gadányi Pál 1932 március 31-én született Tótújfaluban. Édesapja korai halálát követően édesanyja egyedül nevelte fel egyetlen fiát, aki igen ügyes asztalosmesterré vált. Igen kemény munkás életében a legfontosabb helyen mégis a vidámság, a közösségi alkalmak és a zene szeretete álltak. Neki köszönhetően az általa készített hangszeren, az öt sípos Dráva melléki horvát dudán ma már újabb generációk játszanak, és a hangszer készítésének évszázados hagyománya sem tűnt el.

Hangarchívumunkban olyan felvételeket teszünk közzé, melyeket tanítványai rögzítettek a vele való együtt zenélések alkalmával a 2000-es évek elején, amikor még igen aktív volt. Ezek a felvételek igen jól visszaadják a vidámságot és a felhőtlen hangulatot, melyet Pali Bácsi – Bač Pavo egyetlen hangszerével és jókedvével teremteni tudott.