Adatfelvételek

Ebben a fejezetben egy bizonyos időpontban vagy időintervallumban egységes kérdőívek alapján felvett, a projekt községeire vonatkozó számszerű vagy szövegszerű adatokat közöljük. A népszámlálások adatai a Statisztikák című fejezetben találhatók.

Urbáriumok, 1767–

Forrás:

https://archives.hungaricana.hu/hu/urberi/

A keletkezés körülményei:

Mária Terézia 1767-ben kiadott rendeletének célja a jobbágyterhek felmérése és egységes szabályozása volt. A helységeket végigjárva, az ún. kilenc pontos kérdőív alapján mérték fel a parasztság helyzetét.

Adattartalom:
A felmérés alapján létrejött úrbéri tabellák tartalmazzák a földesúr, a jobbágyok és zsellérek, nevét, a telkük nagyságát stb.

Forrásérték:
Az urbéri tabellák adatait helybéliek közül származó összeírók vették fel. Helyismeretük eredményeként az urbáriumok megbízható források.

Tartalomgazda: Magyar Nemzeti Levéltár

Község neve

Az adatbázisban szereplő elnevezés (link)

Bogdása

Bogdása

Cún

Cún

Csányoszró

 

Kiscsány

Kiscsány

Oszró

Oszró

Diósviszló

Viszló

Drávakeresztúr

Drávakeresztúr

Drávapiski

Piski

Felsőszentmárton

Szentmárton

Kovácshida

Kovácshida

Szaporca

Szaporca

Tésenfa

Tésenfa

Descriptio physico-politico-topographica comitatus Baranyiensis, 1785

Forrás: 

T. Papp Zsófia: A Széchényi Ferenc-féle Descriptio demográfiai adatairól. Descriptio physico-politico-topographica comitatus Baranyiensis. Baranya 9−10. (1996−1997.), 1997. 7–37. https://library.hungaricana.hu/hu/view/BARM_btk_1996-97/?pg=0&layout=s

A keletkezés körülményei
Széchenyi Ferenc 1785-től 1786-ig volt öt dél-dunántúli vármegye királyi biztosa. Ezen minőségében íratta össze kerületének lakott helyeit, és állíttatott össze egy kérdőívet, amelynek adatait közli a forrás.

Adattartalom
Az 1785-ben készült Descriptio (összeírás) Baranya vármegye községeire vonatkozó statisztikai adatokat közöl. A települések lélekszámáról két adatot is megad, egyrészt a Descriptio kérdezőbiztosainak lakosságszámra vonatkozó adatait (1), másrészt a 1784-87 közötti népszámlálás szerinti lakosságszámot (2). Emellett a forrásból megtudjuk az adott község házainak számát, ugyancsak a Descriptio (3) és a népszámlálási adatok szerint (4), a nemzetiségi (5) és a vallási megoszlást (6), illetve hogy gyülekezete melyik község plébániájának fíliája. A helynevek 1785-ös alakjukban, de mai helyesírással szerepelnek.
A forrásban szereplő vallások rövidítései: R. cath. = rk = római katolikus; Helv. conf.= ref = református; Aug. conf. = ev = evangélikus; Graeci non uniti ritus = gne = görög nem egyesült, görögkeleti; jud. = izr = zsidó
A nemzetiségi megoszlás rövidítései: H = Hungarus, Hungaricus = magyar; G = Germanus = német; I = Illyricus = illír, horvát (kivéve, ahol rác, szerb); C = Croatus = horvát; R = Rascianus = rác, szerb; Gr. = Graecus = görög

Forrásérték
Mivel a Descriptio adatai gyakran eltérnek a népszámlálási adtoktól, forrásként való felhasználása csakis más felmérésekkel összevetve ajánlott.

Község neve

Oldal

Link (rákattintva megnyílik)

Bogdása

28

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BARM_btk_1996-97/?pg=29&layout=s

Cún (Cun)

28

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BARM_btk_1996-97/?pg=29&layout=s

Csányoszró

  

Kiscsány

29

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BARM_btk_1996-97/?pg=30&layout=s

Oszró

29

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BARM_btk_1996-97/?pg=30&layout=s

Diósviszló

  

Drávakeresztúr

  

Drávapiski

  

Felsőszentmárton

  

Kovácshida

29

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BARM_btk_1996-97/?pg=30&layout=s

Szaporca

29

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BARM_btk_1996-97/?pg=30&layout=s

Tésenfa

30

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BARM_btk_1996-97/?pg=31&layout=s

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796

Forrás:

Vályi András: Magyar országnak leírása. Buda, 1796-1799. http://www.fszek.hu/digitdoc/valyi/

 

Község neve

Leírása

Bogdása

BOGDASA. Elegyes falu Baranya Vármegyében, a’ Siklósi járásban, földes Ura a’ Pétsi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, külömbféle javai között különös hasznára van, hogy nagy Ország úttyában fekszik, és helyben is eladhat mindent, első Osztálybéli.

Cún

CSÚN. Magyar falu Baranya Várm. lakosai katol., határja jó termékenységű, de mivel Dráva vize által gyakorta károsittatik, harmadik Osztálb

Csányoszró

 

Csány

CSÁNY. Kis Csány, és nagy Csány. Két egy máshoz közel lévő Magyar faluk Baranya Vármegyében, földes Ura Gróf Battyáni Uraság, lakosai reformátusok, fekszenek a’ Siklósi járásban. Határja Kis Csánynak jó termékenységű, de mivel szőlő hegye nintsen, második Osztálybéli. Nagy Csánynak határja is jó termékenységű, ’s több javai között az leg nagyobb, hogy az Ország úttyában fekszik, ’s vagyonnyait könnyen eladhattya, mellyhez képest, első Osztálybéli.

Oszró

OSZTRO. Magyar falu Baranya Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai reformátusok, fekszik Kis Csánynak szomszédságában, egy dombos helyen látszatik valami Klastromnak helye, mellyről azt állítyák, hogy hajdan a’ Klarissza Szerzetbéli Apátczáké lett vólna, határja mindenekben meg egyezik Csány határjával.

Diósviszló

VISZLÓ. Magyar falu Baranya Várm. földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik n. k. Márfának, é. Barbartz Szőlősnek, n. ny. Rádnak, dél. Szerdahelynek szomszédságjokban; határja 3 nyomásbéli, földgye búzát leginkább terem, borait a’ Valpói Uradalomban 4 órányira szokták el adni; a’ helység alatt foly-el a’ Tetyei víz, melly téli időben tsíkkal bővelkedik.

Drávakeresztúr

KERESZTÚR. Magyar falu Baranya Várm. földes Ura a’ Pécsi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Bogdasának szomszédságában, mellynek filiája, ’s határja is hozzá hasonlító.

Drávapiski

PISKI. Magyar falu Baranya Vármegyében, földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai reformátusok, fekszik Keméshez, és Aderjáshoz közel, tavak között; határja 3 nyomásbéli, búzát leginkább, egyebet középszerűen terem, gyümöltsösei szépek vagynak, erdője is van.

Felsőszentmárton

SZENT MÁRTON. Dráva Szent Márton. Horvát falu Baranya Várm. földes Ura Gr. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik n. k. és é. Harasztihoz, és Siklóshoz, mellynek filiája, 1, d. Drávához is 1 órányira, a’ Pétsi víznek posványos helyei között; határja 3 nyomásra van osztva, réttyei, legelő mezeje, és erdeje egész Dráváig terjed; ész. vannak az Uraságnak Szilvás, Lanka, és Gyürüs nevezetű pusztái, mellyek rétekből, és legelőkből állanak; földgye kétszeres búzát leginkább terem, egyebet középszerűen, semmivel sem szűkölködik.

Kovácshida

KOVÁCSHIDA. Magyar falu Baranya Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai reformátusok, fekszik a’ Siklósi járásban, Ipácsfának, Mártának, Szerdahelynek, és Dráva Palkonyának szomszédságában, Tetye vize folyása mellett, határja három nyomásbéli, búzát középszerűen terem, erdeje nintsen.

Szaporca

SZAPORCZA. Magyar falu Baranya Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai reformátusok, fekszik ész. Tésenfához 1/4, n. ny. Czúnhoz, és délre Drávához egy órányira; határbéli szántóföldgyei nintsenek fordúlóra felosztva, ’s leginkább búzát teremnek, egyebet pedig középszerűen; lakosai semmivel sem bővelkednek. E’ helység mellett a’ Szigeti, és Gyöngyös mellyéki víz, mellyet fekete viznek neveznek, hallal, rákkal bővelkedik, ’s malma is van az Uraságnak rajta; szántóföldgyei északra, és napkeletre fekszenek; délre, ’s napnyúgotra pedig legelője, és erdeje.

Tésenfa

TESSÉNFA. Magyar falu Baranya Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai reformátusok, fekszik Vaszlóhoz nem meszsze, és annak filiája, egy szigetetskében, mellyet a’ fekete víz körűl foly, egy hídon járnak bé és ki, a’ Drávához egy órányira van; határját néha egészen el szokta borítani az áradás; majd mindenből szűkölködik, piatza sehol; földgye búzát középszerűen terem.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Forrás:

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Kiadta Fényes Elek. Pesten, 1851. Nyomatott Kozma Vazulnál. http://www.fszek.hu/digitdoc/fenyes/

Község neve

Leírása

Bogdása

Bogdása, magyar falu, Baranya vgyében, 116 kath., 476 reform. lak., kath., és reform. anyaszentegyházakkal. Határa lapályos; erdeje van; sok marhát tart. F. u. a pécsi káptalan. Ut. p. Szent-Lőrincz.

Cún

Czun, magyar falu, Baranya vgyében, a siklósi uradalomban, 260 ref. lak., és anyatemplommal. A Dráva partján feküdvén, mind ettől, mind az Almás árvizeitől sokat szenved, különben gazdag határa; makkos erdeje bőséggel; sok sertést tenyészt. Ut. p. Siklós.

Csányoszró

 

Kiscsány

Kis-Csány, magyar falu, Baranya vgyében, a siklósi uradalomban, 170 ref., lak., kik az oszróiakkal egy anyaekklézsiát képeznek.

Oszró

Oszró, magyar falu, Baranya vgyében, a siklósi uradalomban, 220 ref. lak., kik a kis-csányiakkal képeznek egy anyaekklézsiát. Határa igen termékeny; erdeje van. Ut. p. Siklós.

Diósviszló

Viszló, népes magyar falu, Baranya vgyében, a harsányi hegyláncz déli tövében, kies vidéken, 1150 ref., 12 kath., 8 zsidó lakossal, ref. anyatemplommal. Határa első osztálybeli s mindennel bővelkedik; van jó bora, gabonája, szénája elég. A siklósi uradalomhoz tartozik, s ut. posta Siklós.

Drávakeresztúr

Dráva-Keresztúr, horvát f., Somogy vmegyében, a Dráva mellett, 300 kath. lak., lapályos határral. Sok marhát tenyészt. Birja a pécsi káptalan. Ut. p. Szigetvár.

Drávapiski

Piski, magyar falu, Baranya vmegyében, a vaiszlói uradalomban, 235 ref. lak., s fiók szentegyházzal. Ut. p. Siklós.

Felsőszentmárton

Dráva-Szent-Márton, shokacz falu, Somogy vmegyében, a Dráva mellett, 838 kath., 8 reform. lak., kath. paroch. szentegyházzal. – Nagy és mocsáros határ. Marhatartás. Van apátsága, mellynek czime: Abbatia S. Martini de Vaska. F. u. a vaskai apát. Ut. p. Szigetvár

Kovácshida

Kovácshida, magyar falu, Baranya vmegyében, az Okor vize mellett, a siklósi uradalomban: 648 ref. lak., anyatemplommal, lapályos árvizes határral, erdővel. Ut. p. Siklós.

Szaporca

Szaporcza, magyar falu, Baranya vmegyében, az Almás vize mellett: 22 kath., 300 ref., 2 zsidó lak. Van ref. anyaekklézsiája, sok erdeje, lapályos de termékeny határa. F. u. a siklósi uradalom. Ut. p. Siklós 2 1/2 óra.

Tésenfa

Tésenfa, magyar falu, Baranya vgyében, az Almás vize mellett, közel a Drávához lapályos vidéken, 13 kath., 256 ref. lak., kik a szaporczai anyaekklézsiához tartoznak. F. u. a siklósi uradalom. Ut. p. Siklós.